Jogszabály
Az igazságügyi írásszakértő a polgári perben
Mit jelent a szakértői bizonyítás az új Pp. szerint, és mi a különbség a magánszakértő és a kirendelt szakértő között?
A polgári perben a szakértő bizonyítási eszköz, az általa készített szakvélemény pedig bizonyíték — amelyből a bíróság következtetéseket vonhat le a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényekre. A 2016. évi CXXX. törvény (az új Pp.) alapvetően újrarajzolta az igazságügyi írásszakértői bizonyítás szabályait.
Mikor kell igazságügyi írásszakértőt alkalmazni?
Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Az igazságügyi szakértő feladata, és egyben a szakvélemény elkészítésének célja az, hogy a szakértő a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.
Az új Pp. a szakvéleményt egyértelműen bizonyítékként szabályozza. Ebből következik, hogy ezt a bizonyítékot is a feleknek kell rendelkezésre bocsátaniuk — a bíróság legfeljebb a folyamat irányítójának szerepét tölti be, nem a bizonyítás kezdeményezőjének.
A szakértői bizonyítás három módja
Az új Pp. három egyenrangú formát különböztet meg, amelyek párhuzamosan nem alkalmazhatók ugyanazon szakkérdésre:
Magánszakértői vélemény
A fél megbízása alapján eljáró igazságügyi írásszakértő véleménye. Bírói közreműködés nélkül is benyújtható, de csak a bíróság erre irányuló engedélyével.
Más eljárásban kirendelt szakértő
Más polgári per, büntetőper, szabálysértési vagy választott bírósági eljárásban ugyanazon szakkérdésre kirendelt szakértő véleménye. Csak akkor alkalmazható, ha magánszakértői vélemény nem terjeszthető a bíróság elé.
Kirendelt szakértő
A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a felek egyike sem alkalmazott magánszakértőt, vagy valamennyi magánszakértői vélemény aggályos.
Magánszakértő — mi változott az új Pp.-vel?
A régi polgári perrendtartás alapján a perben csak a bíróság által kirendelt szakértő járhatott el. Ez a felfogás ahhoz vezetett, hogy a bírók túlzott mértékben hagyatkoztak döntéseik során szakértői véleményekre. Az új Pp. ezzel szakítva a magánszakértői vélemény benyújtását főszabállyá emelte.
Az új Pp. újításaként a magánszakértő és a kirendelt szakértő szakvéleménye között a bizonyító erő szempontjából nincs különbség. A magánszakértő ugyanabból a 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) által meghatározott személyi körből kerülhet ki, mint a kirendelt igazságügyi szakértő; a képesítési, fegyelmi, etikai vagy büntetőjogi szabályok ugyanúgy vonatkoznak rá.
Fontos korlátok a magánszakértői vélemény körül
- A fél a bíróság engedélye nélkül nem nyújthatja be a magánszakértői véleményt — csak ha erre irányuló indítványának a bíróság helyt ad
- Ha külön jogszabály alapján csak kirendelt szakértő alkalmazható, erre a bíróságnak fel kell hívnia a fél figyelmét
- Kirendelt szakértő alkalmazása után — ugyanazon szakkérdés vonatkozásában — magánszakvélemény benyújtásának már nincs helye
- A magánszakértő köteles szakvéleményét az ellenfél észrevételeinek figyelembevételével elkészíteni
Az aggályos szakvélemény és a bíróság szerepe
Az új Pp. a bíróságot kötelezi arra, hogy hivatalból vizsgálja: aggályos-e a szakvélemény. Ha igen, fel kell hívnia a fél figyelmét, és lehetőséget kell adni a hiány pótlására. Elsődlegesnek határozza meg a Pp. a magánszakértői bizonyítást: a bíróság csak akkor rendel ki igazságügyi szakértőt, ha a felek egyike sem alkalmazott magánszakértőt, vagy valamennyi magánszakértői vélemény aggályos.
A bíróság figyelemfelhívása a felekre nézve nem kötelező: a felek eldönthetik, hogy annak megfelelően járnak-e el vagy sem. A bírói pervezetés tehát segítő jellegű, nem utasítás.
Az igazságügyi írásszakértő szerepe kézírás- és aláírás-azonosítási ügyekben
Kézírás- és aláírás-azonosítási ügyekben — szerződés-viták, végrendelet-perek, banki dokumentumok érvényessége — a fél saját maga is megbízhat igazságügyi írásszakértőt magánszakértőként, és a vélemény ugyanolyan bizonyító erővel bír, mint a bíróság által kirendelt szakértőé. A lényeg: az igazságügyi írásszakértőnek az IM névjegyzékében kell szerepelnie, és a vélemény elkészítésekor ugyanazokat a szakmai és etikai standardokat kell alkalmaznia, amelyeket kirendelés esetén is.
Ha az ellenfél vitatja a magánszakértői véleményt, saját magánszakértőt bízhat meg, vagy indítványozhatja kirendelt szakértő alkalmazását — de csak akkor, ha a magánszakértői vélemény aggályosnak minősül. Ez a rendszer a felek aktív részvételére és felelősségére épít. Az elvégezhető vizsgálati típusokról bővebben olvashat a Szolgáltatások oldalon, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre pedig a GYIK ad választ.
Polgári perhez, szerződés-vitához vagy végrendelet-ügyhöz igazságügyi írásszakértői véleményre van szüksége?