A hazai kriminalisztikai szakirodalom egyik fóruma a Belügyi Szemle, amelynek hasábjain rendszeresen jelennek meg különböző igazságügyi szakértők módszertani cikkei. Az alábbiakban Göblyös Imre — a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi írás- és okmányszakértőjének — két tanulmányát mutatom be, amelyek az írásszakértői vizsgálat két speciális, a mindennapi szakértői praxisban rendszeresen felmerülő területét dolgozzák fel. Az elvégzett vizsgálati típusokról bővebben a Szolgáltatások oldalon olvashat, a leggyakoribb kérdésekre pedig a GYIK ad választ.
A hivatkozott szakirodalmi adatok ellenőrzött, nyilvánosan elérhető forrásokból, a Belügyi Szemle folyóirat online archívumából és az EPA – Elektronikus Periodika Archívum – digitális repozitóriumából származnak.
Igazságügyi írásszakértői vizsgálat kézsérülés esetén — az író személyének megállapítása
A tanulmány tárgya és jelentősége
A kézírás-azonosítás egyik leggyakoribb és módszertanilag legösszetettebb kihívása az az eset, amikor az írásminta kézsérülés, betegség vagy egyéb fiziológiai tényező hatása alatt keletkezett. Ilyenkor az igazságügyi írásszakértőnek nem csupán az általános írássajátosságokat kell összehasonlítania, hanem értékelnie kell, hogy a sérülés milyen mértékben befolyásolta az írást.
Göblyös Imre tanulmánya azt vizsgálja, hogy az igazságügyi írásszakértő a kéz sérülése következtében kialakult megváltozott írásképet hogyan tudja egységes módszertani keretben értékelni.
Végrendelet-vitákban, szerződéskötési perekben és okirat-hamisítási ügyekben rendszeresen felmerül, hogy az idős, beteg vagy sérült személy aláírása eltér a korábbi mintáktól. Az igazságügyi írásszakértőnek éppen ezért kell ismernie a rendhagyó körülmények között létrejött írások értékelésének módszertanát.
A tanulmány főbb megállapításai
- A kézsérülés hatása az általános írássajátosságokra: írásritmus, nyomáserő, dőlésszög, betűméretek
- A kézsérülés hatása a különös írássajátosságokra: egyéni betűformák, ligatúrák, aláírás-jellemzők
- Az összehasonlítási minták minőségére és mennyiségére vonatkozó követelmények kézsérüléses esetekben
- A valószínűségi fokozat meghatározásának szempontjai, ha a sérülés az írásképet lényegesen módosítja
- Esetek, amelyekben a vizsgálat elvégzése nem lehetséges — és ennek előzetes közlési kötelezettsége
A szerzőről
Göblyös Imre a tanulmány megjelenésekor (2016) igazságügyi írás- és okmányszakértőként a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben dolgozott, rendőr alezredesi rendfokozatban. Publikációi az igazságügyi írásszakértészet módszertani kérdéseit tárják fel, és alapvető hivatkozási forrásként szolgálnak a magyar szakértői képzésben.
Írásszakértői vonalkereszteződés-vizsgálat: golyósirónírások és bélyegzőlenyomatok
A tanulmány tárgya és gyakorlati jelentősége
Az okirat-hamisítás egyik legelterjedtebb formája, amikor egy iratba — szerződésbe, meghatalmazásba, végrendeletbe — utólagosan szöveget írnak, vagy a bélyegző lenyomatát az aláírás előtt helyezik el. A vonalkereszteződés-vizsgálat azt a kérdést válaszolja meg: mi keletkezett előbb — a golyósirónírás vagy a bélyegzőlenyomat?
Céges iratok, banki megbízólevelek, munkajogi dokumentumok és közjegyzői okiratok esetén fordul elő leggyakrabban az a vita, hogy az aláírás és a bélyegző melyik keletkezett előbb. A vonalkereszteződés-vizsgálat erre ad közvetlen, mikroszintű bizonyítékot.
A vizsgálati módszer alapjai
- Sztereomikroszkópos vizsgálat: a két eltérő anyag rétegzettségének vizsgálata a vonalkereszteződés pontján
- UV- és infravörös vizsgálat: a golyósirón-tinta és a bélyegzőfesték eltérő fényelnyelő tulajdonságainak kihasználása
- Digitális képelemzés: mikroszkópos kereszteződési jellemzők dokumentálása és értékelése
- Szakvéleményi következtetés: a megállapítások valószínűségi fokozatba sorolásának szempontjai
Kapcsolódás az igazságügyi szakértői praxishoz
A vonalkereszteződés-vizsgálat az írásszakértő és az okmányszakértő közös kompetenciaterületén helyezkedik el. A golyósirón-tinta és a bélyegzőfesték fizikai-kémiai tulajdonságainak összevetése okmányszakértői/vegyészszakértői jellegű vizsgálat, míg az írás keletkezésének értékelése írásszakértői feladat. Ezért az ilyen vizsgálatot magánszakértőként igazságügyi okmányszakértő bevonásával, egyesített szakvélemény keretében végzem el. A technikai írásvizsgálat lehetőségeiről részletesebben a Szolgáltatások oldalon olvashat.
DOI: 10.38146/BSZ.2016.7-8.12 · Cikklap (REAL) · PDF letöltése
2017/4. szám · PDF letöltése (EPA)