Boros Benő igazságügyi írásszakértő ismerteti, hogyan működik a kézírásszakértői vizsgálat a büntetőeljárásban: mikor rendelik ki a szakértőt, és milyen ügyekben van jelentősége.

A büntetőeljárásban az igazságügyi írásszakértő a nyomozás, a vádemelés és a bírósági eljárás valamennyi szakaszában közreműködhet. Feladata nem a bűnösség megítélése — hanem az írással összefüggő szakkérdések megválaszolása, amelyből a hatóság következtetéseket vonhat le.

Milyen ügyekben van szerepe az írásszakértőnek?

Hogyan kerül be az írásszakértő a büntetőeljárásba?

A 2017. évi XC. törvény (Be.) szerint az igazságügyi szakértőt a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendeli ki. A kirendelő határozatban megjelölik a szakkérdést, a határidőt és a rendelkezésre bocsátandó anyagokat.

A terhelt és a sértett — illetve az ügyvéd — magánszakértői véleményt is benyújthat. Ennek figyelembevételéről a nyomozó hatóság, illetve a bíróság dönt. Ha a magánszakértői vélemény és a kirendelt szakértő véleménye ellentmond egymásnak, a bíróság mérlegeli, melyiket fogadja el — vagy újabb szakértőt rendel ki.

Mi a vizsgálat tárgya és menete?

Az írásszakértő a kérdéses iratot — aláírást, kézírást, nyomtatott betűs szöveget — összehasonlítja a hiteles mintákkal. A mintaanyag minősége és mennyisége döntő: minél több és változatosabb körülmények között keletkezett hiteles minta áll rendelkezésre, annál megalapozottabb a következtetés.

Magánszakértőként is eljárhat?

Igen — a terhelt vagy sértett megbízásából magánszakértőként is elvégezhető a vizsgálat. A magánszakértői vélemény benyújtható a nyomozó hatóságnak és a bíróságnak egyaránt. Ez különösen akkor célszerű, ha az ügyvéd az eljárás korai szakaszában szeretne tájékozódni a várható szakértői következtetésről. Az elvégezhető vizsgálati típusokról a Szolgáltatások oldalon olvashat részletesen, a leggyakrabban felmerülő kérdésekre pedig a GYIK ad választ.