Jogszabály
Mikor kötelező igazságügyi szakértőt bevonni? A 2016. évi XXIX. törvény
Polgári, büntető és közigazgatási eljárásban egyaránt előfordulhat, hogy szakértőt kell bevonni. De mikor kötelező, és mikor csak lehetséges?
A 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről (Szaktv.) határozza meg, ki lehet igazságügyi szakértő, és milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre. Az eljárási törvények — a Pp., a Be. és a Ket. — szabályozzák, mikor és hogyan vonható be szakértő az egyes eljárásokban.
A szakértő bevonásának alapesete
Igazságügyi szakértőt akkor kell — vagy lehet — bevonni, ha az eljárásban olyan szakkérdés merül fel, amelynek megválaszolásához különleges szakismeret szükséges, és a tény megállapítása nem lehetséges más bizonyítási eszközzel. Az igazságügyi szakértő nem jogkérdésben dönt, hanem a tényállás megállapításában segít.
Polgári eljárásban — az új Pp. szabályai
Az új polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény) alapvetően megváltoztatta a szakértői bizonyítás rendjét. A főszabály szerint a felek magánszakértőt alkalmaznak — a bíróság által kirendelt szakértő másodlagos lett.
Mikor kötelező?
Ha a jogvita elbírálásához különleges szakértelem szükséges, és a felek egyike sem alkalmazott magánszakértőt, a bíróság kirendel egyet. Egyes ügyekben (pl. elmeorvosi vizsgálat) törvény kötelezővé teszi a kirendelést.
Mikor lehetséges?
A fél saját indítványára magánszakértőt bízhat meg, és a vélemény bírói engedéllyel terjeszthető elő. A magánszakértői és kirendelt szakértői vélemény bizonyító ereje egyenlő.
Büntetőeljárásban — a Be. szabályai
A büntetőeljárásban (2017. évi XC. törvény) a szakértőt a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendeli ki. A terheltek és sértettek magánszakértői véleményt is benyújthatnak, amelynek figyelembevételéről a hatóság dönt.
Tipikus büntetőeljárási szakkérdések
- Okirat-hamisítás — valódi-e az aláírás vagy a kézírás?
- Zsaroló, fenyegető levelek szerzőjének azonosítása
- Végrendelet hitelességének vizsgálata
- Banki, gazdasági iratok hamisításának feltárása
A magánszakértői megbízás különösen akkor célszerű...
...ha Ön perindítás előtt szeretné megismerni, hogy az adott irat vizsgálható-e egyáltalán, és milyen következtetés várható. Az előzetes írásszakértői állásfoglalás éppen erre szolgál — mielőtt bármilyen eljárás megindulna és bármilyen díj felmerülne. Ha kérdése van azzal kapcsolatban, mikor érdemes magánszakértőhöz fordulni, a GYIK oldalon részletes válaszokat talál.
Az igazságügyi szakértő nem az egyik fél érdekeit képviseli — hanem a tényállást segít feltárni. A 2016. évi XXIX. törvény 3. §-a kötelezi a szakértőt a függetlenség és pártatlanság megtartására, akkor is, ha magánmegbízás alapján jár el.
Kérdése van arról, hogy az Ön ügyébe mikor és hogyan vonható be igazságügyi írásszakértő?